Select language
Az ír jogszabályok az elektronikus Ír Törvénytár (electronic Irish Statute Book, eISB) weboldalán férhetők hozzá - www.irishstatutebook.ie - amelyet a Főügyész Hivatala hozott létre és tart karban.
A felhasználók jogszabályokat böngészhetnek és kereshetnek az elektronikus Ír Törvénytár adatbázisában, amely az alábbiakat öleli fel:
A törvényeket az elfogadásuknak megfelelően teszik közzé. Néhány jogterületen időszakonként egységes szerkezetbe foglalják a jogszabályokat jogilag kötelező konszolidált törvények formájában (pl.: a hozzáadottérték-adóról szóló 31/2010. sz. konszolidált törvény).
A Parlament által elfogadott törvények (Acts of the Oireachtas) és a másodlagos jogi aktusok (törvényen alapuló jogi aktusok, statutory instruments) hivatalos változata továbbra is a Kiadóhivatal által közzétett papíralapú változat.
Írország parlamentáris demokrácia. A nemzeti Parlamentet (Oireachtas) az elnök és a két ház – a Képviselőház (Dáil Éireann) és a Szenátus (Seanad Éireann) – alkotja, amelyek feladat- és hatásköre az 1937. július 1-jei népszavazással elfogadott ír Alkotmányból ered.
A joganyag felöleli az elsődleges jogszabályokat, vagyis a Képviselőház (Dáil Éireann) és a Szenátus (Seanad Éireann) által elfogadott és az elnök által aláírt törvényeket, valamint a törvényi felhatalmazás alapján készített másodlagos jogszabályokat (szabályzatok, szabályok, rendeletek stb.).
Irország Alkotmánya értelmében a Parlament (Oireachtas) rendelkezik egyedüli és kizárólagos törvényalkotási hatáskörrel, az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek sérelme nélkül.
A Parlament által elfogadott törvények (Acts of the Oireachtas) először a Képviselőház (Dáil Éireann) vagy a Szenátus (Seanad Éireann) által kezdeményezett törvényjavaslatként jönnek létre. A valamennyi polgárra alkalmazandó törvényjavaslatokat közérdekű törvényjavaslatnak (public bill) nevezik, azokat pedig, amelyeket helyi hatóságok és magánszervek vagy egyének saját céljukból terjesztenek elő, magánérdekű törvényjavaslatnak (private bill) hívják. Az utóbbiak rendkívül ritkák, és külön eljárások keretében tárgyalják őket.
A törvényi felhatalmazás alapján készített másodlagos jogszabályokat a törvényi felhatalmazáson alapuló jogszabályokról szóló 1947. évi törvény szabályozza. A törvényi felhatalmazás alapján készített jogszabályok az alábbi öt fő típusba sorolhatók: rendeletek, szabályzatok, szabályok, szervezeti és működési szabályok, programok.
A törvény felhatalmazáson alapuló jogszabályok nagyon sokféle feladatot látnak el. Ezeket nem a Parlament (Oireachtas) hozza meg, hanem azok a személyek vagy szervek, akikre/amelyekre a jogszabály jogalkotási hatáskört ruházott át a vonatkozó elsődleges jogszabály működése kapcsán felmerülő részletes napi ügyek tekintetében.
Felhatalmazáson alapuló jogszabályokat alkalmaznak például az európai irányelvek végrehajtására az egyes kerületi bíróságok ülésnapjainak kijelölésére, valamint a miniszteri hatáskörök átruházására. Az adott törvényekben konkrétan meghatározott miniszterek, valamint egyéb ügynökségek és szervek kapnak felhatalmazást ilyen jogszabályok elfogadására, amelyekből évente több száz készül.
A jogszabályok gyűjteményének célja, hogy az Ír Törvénytár felhasználói megállapíthassák, hogy egy adott jogszabályt módosítottak-e, vagy másképpen átalakítottak-e az elfogadása óta. A jogszabályok gyűjteményét a Jogi Reform Bizottság hozta létre (www.lawreform.ie), és az eISB weboldalán - www.irishstatutebook.ie - teszik közzé.