Leírás

A román jogszabályok portáljának fejlesztése az N-Lex projekt részeként, a közigazgatási kapacitás fejlesztésére vonatkozó operatív program keretében az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A portál célja:

• jobb minőségű szolgáltatás keretében biztosítani a jogszabályok nyilvános hozzáférhetőségét;
• a romániai szolgáltatást az uniós normákhoz igazítani. 

A román Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett portál többek között az alábbi szolgáltatásokat kínálja:

• hozzáférés több mint 150 000 szabályozási aktushoz (az 1989 óta kihirdetett jogszabályokhoz, illetve az 1989 előtti releváns aktusokhoz);
• részletes keresési opciók, több keresési kritérium alapján: jogszabály típusa, száma, éve, kihirdetésének dátuma, kihirdetésének módja, jogalkotó;
• a keresési találatok szűkítése, például a jogszabály címében vagy szövegében előforduló konkrét kifejezés(ek) alapján;
• a keresési találatok megjelenítése és relevancia szerinti rangsorolása;
• teljes körű hozzáférés a jogszabályi változásokhoz;
• a szabályozási aktusok változásainak megjelenítése;
• a szabályozási aktusok tartalmának megjelenítése és annak feltüntetése, hogy az aktus hatályban van-e még;
• hozzáférés a szabályozási aktusok adott időpontban hatályos, egységes szerkezetbe foglalt változatához.

Az adatbázis naponta frissül és naprakészen követi a jogszabályi változásokat.

Jogi aktusok

A román jogrendszer az alábbi jogszabályokból épül fel:

• Románia legmagasabb szintű jogszabálya az alkotmány. Az alkotmány szabályozza Románia – mint egységes és oszthatatlan nemzetállam – felépítését, továbbá a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti, valamint az állami szervek, az állampolgárok és a jogi személyek közötti viszonyokat.
• Az alkotmányos törvényeket az alkotmányozó hatalom – vagyis az e célból megválasztott és összehívott alkotmányozó gyűlés – fogadja el.
• Az organikus törvények szabályozzák az állam számára nagy jelentőségű kérdéseket, így többek között az államhatárokat, a román állampolgárságot, az állami címert és pecsétet, a tulajdont és az öröklést, a népszavazások szervezését és tartását, a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetések végrehajtását, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa, a bíróságok, az ügyészségek és a Számvevőszék felépítését és működését, a hatóságok intézkedése következtében sérelmet szenvedett egyének jogait, a honvédelmet, a kormányzati szervek felépítését és a politikai pártokat.
• A rendes törvények rendelkeznek minden egyéb, az organikus törvények által nem szabályozott területről. A rendes törvények nem módosíthatják a magasabb szintű normákat, azaz az organikus törvényeket vagy az alkotmányt.
• Különleges esetekben (a parlament törvénykezési szünetében) bizonyos, a parlament által meghatározott területek kormányrendeletekkel is szabályozhatók. Ilyen rendelet külön felhatalmazási aktus alapján, az abban meghatározott keretek között és feltételek mellett bocsátható ki. Rendkívüli helyzet esetén a kormány bármely területen sürgősségi rendeletet bocsáthat ki, amennyiben azt szükségesnek ítéli.
• A kormányhatározatok meghatározzák a törvények hatékony végrehajtásának módját, illetve végrehajtásuk egyéb szervezeti kérdéseit.
• A központi államigazgatás által kibocsátott jogalkotási aktusokat (rendeleteket és utasításokat) kizárólag törvények, kormányhatározatok és kormányrendeletek alapján, azok végrehajtása érdekében bocsátják ki.
• Az önálló közigazgatási hatóságok is jogi aktusokat bocsáthatnak ki.
• A helyi önkormányzati szervek (megyei és települési önkormányzatok, bukaresti önkormányzat) által kibocsátott jogalkotási aktusok a helyi önkormányzatok szerveinek hatáskörébe tartozó területeket szabályozzák.